Szabad vagy nem szabad?

Nem nem ez nem egy találós kérdés, hanem egy folyamatos dilemma, ami szerintem több bútorfestéssel foglalkozó blogger társamat foglalkoztatja. A kivételektől természetesen elnézést kérek.
Nyilván van az a kategória, ami úgy ahogy van már nem érték, azonban egy picit feltuningolva, egy ízléses, használható bútor születik belőle. Számomra ilyen volt a bonanza asztalom, amiről bővebben itt olvashattok.

Ilyen volt.
Ilyen lett, amit mondanom sem kell egy percig nem bántam meg!
Viszont van a másik kategória, ami számomra mindig nagy dillema, ezért nem is szívesen vásárolok intarziás bútorokat, vagy megtartom őket eredeti állapotukban.
Persze a kivétel esetenként itt is erősíti a szabályt, így jártam én legutobb egy dohányzóasztallal, amit ha szakemberre bízok, a leves és a hús esete áll fent, azt hiszem ezt mindenki ismeri 🙂 így maradt a a kuka, vagy a festem verzió.
Festettem 🙂

Ilyen volt, szemmel látható hiányosságokkal, és egyéb sérülésekkel.
Elöször úgy gondoltam egy kis fatapasszal és egy kis ASCP-vel sima ügy lesz, de tévedtem, így drasztikusabb eszközökhöz kellett folyamodnom. Így került képbe a vasaló, a spakli, na és egy régi imádott hálóing, ami valahogy összement 🙂
Hát nem volt egyszerű.
Először a felső rétegre egy vizes ruhát, az ominózus hálóinget terítettem, majd szép komótosan “kivasaltam” ezek után már viszonylag könnyű volt eltávolítani a felesleget, de itt még megpróbáltatásaim nem értek végett, így következett egy jó alapos csiszolás, majd az én személye kedvencem, a Cellkolor Aqua vízzel hígítható töltőalapozó. Számomra nagyon fontos, hogy csak és kizárólag vízbázisú festéket használjak, és ez minden szempontból bevált. Ezekkel a titokzatos tanninokat ( erről majd legközelebb ) is le lehet zárni, így nem kell külön lakkozni. 
Ezek után már viszonylag könnyű dolgom volt, két réteg ASCP-vel, tökéletes eredményt értem el.
Én mindig visszacsiszolom, bár ez a festék alapvetően nem arra van kitalálva, hogy tükörsima felületet fessünk, nekem így tetszik.
Az ASCP-ről itt olvashattok, bár szerintem, már mindenki ismeri 🙂
Viszont az eredmény számomra kicsit unalmas lett, így sablonnal és egy kis Coco árnyalatú ASCP-vel mintát varázsoltam rá.


A végeredmény pedig ilyen lett. Mit gondoltok, jó döntés volt festeni?
Eredetileg ide terveztem, de valahogy az összhang túl unalmas lett, így valamilyen ütős DIY megoldáson töröm a fejem.

És most jöjjön a csattanó 🙂 Bármennyit is dolgoztam ezzel a bútorral, sehogy sem találom a helyét a lakásban, így hamarosan érzékeny búcsút veszek tőle.
Eni

Leave comment

Your email address will not be published. Required fields are marked with *.

%d blogger ezt szereti: